Fokozódik a nyomás az orosz ellenzéki médián: lakat kerül a szerkesztőségekre, bilincs az újságírókra – VIDEÓ
Az utóbbi időben megsokszorozódtak a hatósági fellépések az orosz ellenzéki média ellen. Legutóbb a kamerák kereszttüzében vittek el több újságírót, akik felemelték a hangjukat az ellenzéki média felszámolása ellen.
Tisztázzuk az elején, minden ország életében egy feszült helyzet, amikor közelednek a parlamenti választások. A bizonytalanság, a politikai karaktergyilkosságok és egyre durvább kampány ma már a választások velejárója a demokratikus országokban is, de a kevésbé szabad országokban ez a jelenség sokkal erőteljesebb, erőszakosabb.
Kiváló példa erre Oroszország, ahol szeptember 17-19. között fogják megtartani a szövetségi parlamenti alsóházi és a regionális választásokat. A tét nagy, Putyin és köre pedig mindent megtesz, hogy a pályára csak egy csapat állhasson fel, kritikáról pedig szó sem lehet.
A Kreml kezében a “nagy csodafegyver” a külföldi ügynökké nyilvánítás. Az Euronews megfogalmazása szerint, a vonatkozó orosz törvény értelmében a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök anyagai csakis ilyen megjelöléssel terjeszthetők, és fel kell tüntetni minden tartalmukon, hogy más államok érdekeit szolgálják. Ezt a szabályozást 2019-ben kiterjesztették magánszemélyekre, köztük bloggerekre is.
Legutóbb, augusztus 21-én az igazságügyi minisztérium bejelentése szerint az interneten sugárzó Dozsgy (magyarul: Eső – tvrain.ru) mellett a Vázsnij Isztorij oknyomozó portált, illetve az iStories-nak dolgozó 7 tényfeltáró újságírót is külföldi ügynöknek minősítettek.
A Dozsgy gyakran élesen bírálta az orosz hatóságok kemény fellépését a másként gondolkodókkal szemben, rendszeresen tudósított tüntetésekről, valamint részletesen foglalkozott például a tavaly nyáron megmérgezett, majd idén bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyével is.
A Reuters szerint a kifejezés “negatív szovjet korabeli konnotációkat hordoz”, és az így megjelölt személyeket külön kormányzati ellenőrzésnek veti alá. A megbélyegzés hatására már eddig is több orosz médium úgy döntött, hogy bezár, mivel szinte ellehetetlenült a szponzorok és hirdetők megtalálása.
Natalja Szindejeva, a Dozsgy csatorna vezetője elmondta, az eljárás tisztességtelen, és alaptalanok a vádak. Leszögezte, hogy közzétettek minden pénzügyi dokumentumot, így maximálisan átlátható volt a tájékoztatásuk a finanszírozásukkal kapcsolatban.
Ostoba döntés. Nem vagyunk külföldi ügynökök, egy médiaorgánum vagyunk, amely tizenegy éve jelen van Oroszországban, és amelyet mindenki ismer, így a döntéshozók is” – mondta az AP amerikai hírügynökségnek, hozzátéve, hogy fellebbezni fognak.
“Reméljük, hogy a nézőink nem hagynak el”. Szindejeva hangsúlyozta, ez a hatósági fellépés még inkább megnehezíti a munkájukat, a megbélyegzés pedig több vállalatot eltántoríthat attól, hogy náluk hirdessenek.
Az alábbi videón azt lehet megnézni, ahogy a nem kormánypárti média felszámolása ellen tiltakozó hét újságírót elvittek az orosz rendőrök, amivel az orosz kormány szintén azt bizonyítja, hogy Oroszországban nincs szólásszabadság.
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, nem ez az első, és várhatóan nem az utolsó fellépés az ellenzéki média ellen.
Vlagyimir Putyin 2024-es újraválasztásának biztosítéka lehet a szeptemberi orosz parlamenti választás megnyerése.
Fair play-ről itt nem lehet szó, túl nagy a tét az orosz vezetés számára, és bár a nyugati hatalmak rosszalva nézik az orosz médiaszabadság sárba tiprását, nem tudnak ellene tenni, csupán igyekeznek összezárni, és együttes erővel felhívni a figyelmet a jogsértésekre.
